-Mély álomba merült a kis Nora!-ültem le Fernando mellé a kanapéra,miután lefektettem Norát.
-Jól van.Addig én kerestem filmet!George Clooney legújabb filmje legyen vagy az Élet szép című film,ami az én kedvencem?!
-Akkor legyen a második.-feleltem,majd elterültem az ágyon a lábaimat pedig Nando ölébe raktam.
Elindította a DVD-t,amit csendben nézni kezdtünk.Félóra elteltével azonban Fernando megállította a filmet,erre én kérdőn néztem rá.
-Csak azt akartam mondani,hogy holnap elkezdődik a szezon,ezáltal sokkal kevesebbet leszek itthon!-közölte a nyilvánvaló tényeket.
-Tudom...kár.
-A lényeg annyi,hogy meg akarom köszönni,hogy szebbé tetted a nyaramat.Elég régóta nem élveztem így a vakációmat,mint veled.Mindennap öröm volt!-vallotta be őszintén,amire teljesen meghatódtam.
-Nekem is!A kezdeti nehézségek ellenére már úgy érzem jobban vagyok!
-Én is sokkal jobban érzem magam!-helyeselt Fer.-Olyannyira,hogy én már elgondolkoztam kettőnkön.Szeretném megpróbálni veled!
-De azt mondtad még nem vagy túl Lisán!
-Ez igaz.Bármennyire is igyekszem elfelejteni őt,nem tudom.Ő a gyerekem anyja,és akár akarom,akár nem Lisa örökre az életem része lesz.Egy kicsit mindig szeretni fogom...
-Most végképp nem értelek Fernando..Miért akarsz így velem járni?
-Azért mert szeretlek.és nem akarlak elveszíteni,amiatt,hogy folyton időt kérek Lisa miatt.El kell felerjtenem valamennyire....tovább kell lépnem,de ez csak úgy fog sikerülni,ha velem vagy.
-Veled vagyok!
-Tudom.viszont én azt szeretném,ha úgy lennél velem,mint a párom és nem úgy,ahogy egy barát!
Döbbenten bámultam Nandora,mert én még nem álltam készen egy új kapcsolatra,és szerintem ő sem.
-Értem.De én még várni akarok ezzel az egésszel!
-Amy miért?Te is szeretsz,én is téged,mire akarsz még várni?
-Arra,hogy mindketten túltegyük magunkat a múltunkon!
-Én túltettem....részben.
-Igen ez az,hogy részben!Te még gyászolsz és ez nem baj,mert még én sem vagyok jól teljesen.Ráérünk fél év múlva is járni,nem kell elsietni.!Van időnk!
-Nem.Amy figyelj egy életünk van és nem akarom elcseszni,még több várakozással!Ki tudja mi lesz fél év múlva??
-Oh mikor lett ilyen hülye élet felfogásod?-kérdeztem dühösen,mikor meghallottam a szájából ezt a hülye közhelyet.
-Ez nem hülye felfogás,ilyen az élet!Ki kell használni!
-Most már pszihológus lettél?
-Amy nem vagy vicces!
-Nem is viccnek szántam!Teljesen idiótán viselkedsz,ne siettess ennyire!
-Aha!Megvan!Szóval a Tomos ügy az oka annak,hogy visszautasítasz most?
-Egyfelől igen!Én félek Nando!
-Tőlem?!-lepődött meg.
-Nem,hanem attól,hogy te is olyan leszel,mint ő!-mondtam el az elutasítás igazi okát.
-Ugyan Amy ez hülyeség!Én sosem bántanálak!-simogatott meg lágyan,és kissé megenyhült.
-Ő is ezt mondta!És most nézz rám!Egy testi-lelki roncs vagyok!
-Dehogy vagy az!Ez őrültség!
-Nem,nem az!És kérlek hagyj békén!Hanyagoljuk ezt a témát,jó?!
-De én nem akarom ezt hagyni!Tudni akarom,hogy mit érzel....Szerintem itt nem csak Tomról van szó!Van itt valami más is!
Nando már lassan az őrületbe kergetett a pszihológus énjével.Nem akartam erről a témáról társalogni,amíg én magam sem voltam biztos az érzelmeimben.De Fernando egyáltalán nem értett meg engem,így egy kisibb veszekedés alakult ki köztünk,amit a bejárati ajtón váratlanul belépő bátyám szakított félbe.
-Hát te mit csinálsz itt?-érdeklődtem nem túl kedvesen.
-Visszajöttem,talán baj?
-Hogy kérdezhetsz ekkora baromságot?Úgy örülök,hogy itt vagy!-öleltem meg,azért akármennyire is jó volt a nyár hiányzott a bátyám.
Fernando nem igazán lelkesedett Davidért,valószínüleg azért mert a beszélgetésünket nem tudtuk emiatt befejezni.Ez kicsit engem is aggasztott,jobb lett volna minél előbb túl lenni ezen a dolgon,de azért örültem,hogy David révén kaptam egy kis időt a gondolkodásra.
-Ezúttal te nem említetted,hogy jössz!
-Ja,de azt hittem tudod,hogy azért nem árt hazaérni a szezonkezdésre!
-Tudom! milyen volt otthon?-érdeklődtem kíváncsian.
-Jó,és mielőtt megkérdeznéd nincs mini Luiz,vigyáztunk!
-Aha,képzelem!-válaszoltam nevetve,mire David poénból fejbe vágott.
-És veletek mizu?Jól éreztétek magatokat?
-Igen,csodás volt ez a 2 és fél hónap.Fer tökre jó fej és Nora is nagyon édes.
-Egyet értek és Amy is tök rendes csaj..megkedveltem,nagyon!-vette át a szót tőlem Fernando.
-Ennek örülök,tényleg.Most viszont ha nem bánjátok kipakolom a cuccaimat,ti addig folytassátok nyugodtan,amit elkezdtetek!-mondta,vagyis inkább célozgatott valamire,ez pedig nem tetszett.
-Segítek David!-vágtam rá kapásból aztán felkaptam a két bőröndöt és bementem David szobájába.
Elkezdtem a szekrénybe rakosgatni a bátyám holmiait,pár perccel később ő maga is megérkezett néhány táskával,amiknek a tartalmát kiborította a szoba közepére,ezután kiválogattam közülük a szennyest,amit hanyagul az ágy mellé szórt,a többi ruhát viszont összetűrte és bevágta a fiókba.Ezen már meg sem lepődtem,tipikus Davidos pakolás.
-Jól nézel ki húgi,boldogabbnak látszol.-törte meg a csendet.
-Igen egy kicsivel jobbra fordult a sorsom,miután elmentél.Félre ne érts nem veled volt bajom,csak valamiért utána történtek jó dolgok.
-Például Fernando?
-Például.-helyeseltem.
-Jártok?-kérdezett rá.
-Nem.
-Helyesbítek:még nem.
-David!-dobtam meg mérgesen egy párnával.
-Most mi van?Figyeltem,hogy néztek egymásra.
-Sehogy David,csak beképzeled.
-Nem,nem...szinte láttam röpködni köztetek a szikrákat.
-Tudod mit?Szerintem menj orvoshoz,mert nagyon erős látomásaid vannak.
-Igen?!Dokihoz,tényleg?!Na most azután véged van!
David nevetve felkapott az ölébe,megpörgetett párszor a levegőben,majd röhögve az ágyára zuhantunk.Ott pedig folytattuk a szokásos testvéri "verekedést".
-Oké Luiz elég!-ordítottam,erre végre befejezte a csikizést.-Őrült vagy!
-Tudom,de hát többek között ezért szeretsz nem?!
-Leginkább az egoizmusodat bírom....
-Gondoltam!-röhögött idétlenül.-Nagyon poénos lettél drága húgicám!
-Ugye,szerintem is az lettem!Szeretlek ám attól függetlenül,hogy hülye vagy néha....vagy mindig.
-Te hallod kérsz még egy ilyen vad csikiző partit?!
-Kösz inkább kihagynám!
-Hát akkor ne mondj ilyeneket!
-Oké...
-Én is szeretlek te idióta!-ölelgetett meg.
-Na jól van kis hülyém lefekszem.-bújtam ki a szorításából.
-Nandoval?-kérdezte,miközben viccesen húzogatta a szemöldökét.
-Hahaha!Nem volt jó poén!
-Dehogynem!De menj már biztosan vár már az ágyban!
-Figyu én a helyedben befognám a szám.Képzeld van egy nullás gépem,tudod éjjel bármikor belopózhatok a szobádba és levághatok egy-két tincset a csodás göndör hajadból.-"fenyegettem megy"egy ördögi kacaj kíséretében.
-Nem szóltam!-nézett rám ártatlan képpel az ágyából.
Mosolyogva hagytam el a bátyám szobáját ezután bezárkóztam a fürdőbe és elvégeztem a szokásos esti teendőimet.Miután elkészültem ráfeküdtem a pihe puha párnámra,magamra húztam a takarót és igazán aludni szerettem volna.De nem tudtam egyrészt,mert odakint tombolt a vihar,másrészről egyszerűen nem hagyott nyugodni az a társalgás Fernandoval.Ilyen állapotban az alvás képtelenségnek bizonyult,így hát az ablak felé fordultam és bámultam a cikázó villámokat miközben gondolkodtam.Jó sok idő ment el így,már éreztem,hogy elálmosodom,amikor kinyílott a szobám ajtaja,amin Fernando lépett be.
-Alszol?-suttogta.
-Szerinted ilyen időben,hogy tudnék?-válaszoltam két dörgés között.
-Bejöhetek?
-Gyere!
Nando fellibbentette a takarómat és befeküdt mellém.A kezét a derekamra tette és folyamatosan simogatott.
-Elmondanád végre,hogy miért vagy bizonytalan kettőnkkel kapcsolatban?
-Már elmondtam.
-Ahogy már mondtam egyszer:szerintem van itt még más is.Igazam van?
-Igen...-sóhajtottam dühösen.
-Elmondod?
-Hülyeség lenne tovább kerülgetni ezt a témát,úgyhogy igen!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése