7.rész

Mikor az égbolton kezdett lemenni a Nap nekiálltunk készülődni.Én egy fekete pánt nélküli bőrruhát vettem fel,színben passzoló magassarkú csizmával.A loboncos göndör fürtjeimet pedig nagy nehezen kivasaltam és ezután felkentem a sminkemet,így már indulásra készen álltam.

-Hogy nézek ki?Csak őszintén!-kérdeztem Nandot miután kiértem a fürdőszobából.
-Ööö gyönyörű vagy!Baromi dögös!-válaszolta és közben egy percre sem vette le a szemét rólam.
-Köszönöm.-pirultam el.
-Az igazat mondtam.-kacsintott rám nevetve.-És amúgy én jó leszek így?-mutatott a fekete mintás pólójára,a farmerjára és a Nike cipőjére.
-Igen,de a a hajad ne legyen ilyen gondosan beállítva nem megbeszélésre hanem buliba mész ember!
-Szerintem jó így...
-Na engedd megcsinálni!
-Jól van na!
Közel léptem Nandohoz,majd egy összekócoltam a gondosan beállított haját,annak ellenére,hogy ennek ő egyátalán nem örült.
-Figyelj szeretnék beszélni veled valamiről!-szegezte rám a komoly tekintetét Fernando.
-Rendben,mondd csak!
-Az a csók Yolandáék előtt..
-Mi van vele?
-Éreztem valamit,amit nem kellet volna,legalábbis nem veled.Tudom ez őrültség,hiszen te voltál/vagy a legjobb barátom,nem akartam én ezt érezni,de hiába mégis ez történt.Nem tudom miért!Érted,hogy miről beszélek?-kezdett el idegesen magyarázni Nando.
-Értem mert...-kezdtem el a mondatomat,de ekkor berontott a szobába Diego és közölte,hogy induljunk.
-Szavad ne feledd!Majd máskor megbeszéljük!-mondta Nando olyan halkan,hogy csak én halljam.
-Oké!-bólintottam és rákulcsoltam az ujjaimat az övéire.
Egyébként nagyon megkönnyebbültem,hogy nem csak bennem kavarogtak furcsa érzések a csókunk alatt.Nekem sem volt róla fogalmam,hogy lehet ez,mert erre csak egy elfogadható magyarázat létezett.Viszont az ellen mindenáron próbáltam tiltakozni,de ez egyre nehezebben ment mikor Fernando hozzám ért vagy megszólított.Valójában ekkor jöttem rá,hogy a szívem legeslegmélyén érzek valamit Nando iránt,de azt is tudtam,hogy az bizony nem csupán baráti szeretet...
-Isaqbel mégis hova megyünk?-nyavalygott Yolanda.
-Majd meglátod,gyertek!
-Gyalog megyünk?
-Nem hőlégballonnal...szerinted?
-Jól van,csak a gyaloglás nem az én reszortom...inkább szívesebben utazok kocsival.
-Ne nyávogj már!Egy kis séta neked sem árt Yolanda,ahogy elnézem!-jegyeztem meg,miközben rápillantottam Nandora aki alig bírta visszatartani a nevetést.
Fél óra múlva megérkeztünk az éjszakai klubhoz és miután helyet foglaltunk,mindenki rendelt magának valami italt.
-Nem olyan jó ez a hely!Nagy a tömeg és a zene se élő!
-A tömeggel nem tudok mit csinálni,ez van!A második "problémádon" könnyen pedig könnyen tudok segíteni!Mindjárt jövök,Nando gyere!
-Oké...
Nando kérdőn nézett rám,de azért követett.
-Mit forgatsz a fejedben?
-Arra gondoltam,hogy fellépek itt.Yolanda élő zenét akar hát akkor megkapja!
-Ez jól hangzik!De mégis hogyan akarod csinálni?Nem mehetsz csak úgy föl a színpadra énekelni...ehhez kell a főnök engedélye meg ilyenek!
-Igen tudom....Csakhogy Sara 2 évig dolgozott itt én pedig sokszor felléptem ezen a színpadon!A főnökkel pedig nem lesz baj...borzasztóan szerelmes volt belém!-kopogtam be Sara volt főnökének a szobájába.
-Na így már más!-mosolygott Nando.
Juan a szórakozóhely tulaja nagyon megörült mikor meglátott ahogy a volt munkatársaim is,így rögtön eleget tettek a kérésemnek.Pár pillanat múlva azon kaptam magam,hogy a magas emelvényen állok és az Objection című számomat éneklem.Legnagyobb örömömre a közönségnek tetszett az előadás,Yolandának viszont annál kevésbé.Miután elénekeltem az Estoy aquit és a No creot belekezdtem az Ojos asíba.Annál a résznél mikor nem énekeltem hanem csak táncoltam odamentem Nandohoz és táncoltam,kizárólag neki.Szegény Fernando először nem vette a lapot,de amikor a csípőmet az ágyékához nyomtam felfogta és mindkét kezét a derekamra tette és velem együtt mozgott.Az egészben pedig ez volt az a rész amit a legjobban élveztem,és nem Yolanda savanyú képe miatt,sokkal inkább Nando miatt...Az Ojos así után még előadtam 7 számot,teljesen elfáradtam,de az emberek tapsa kárpótolt mindenért.Ahogy leléptem a színpadról Nando rögtön mellém lépett két jeges kóla kíséretében.
-Tessék ez a tiéd!Mert eszméletlenül jó hangod van,eszméletlenül jók a dalszövegeid,eszméletlenül jól táncolsz és mert eszméletlenül szép vagy!-nyújtotta át az italom.Mosolyogva hebegtem valami köszönöm félét aztán zavartan adtam egy puszit Nando arcára.
-Van kedved lejönni a partra?-kérdeztem.
-Persze!
Fernando átkarolt,pedig ezúttal nem volt a közelben Yolanda,de nem bántam,sőt épp ellenkezőleg,nagyon boldog voltam,hogy ezt tette.Már majdnem kiléptünk az ajtón mikor észrevettem Yolanda féltékeny tekintetét.
-Ezt űbereld,ha tudod!-vetettem oda neki,és akkor először többnek éreztem magam nála.Hiszen hatalmas sikert arattam a rögtönzött show-mal és ráadásul mellettem sétált egy álompasi,akire Yolanda is vágyott.De most én voltam a győztes és nem ő....