1 rész:16 éves koromtól kezdve dolgoztam egy bárban felszolgálóként.Diákmunkának indult,csak azért, hogy kiegészítsem a zsebpénzemet,de végül érettségi után nem találtam jobb munkát,így leragadtam ezen a helyen.Nem voltam túl boldog ettől, hiszen mindig is az volt az álmom hogy híres énekesnő leszek,bár tudtam,hogy erre nem sok esély van.Azért nem adtam fel és tovább énekelgettem, amit egyszer véletlen meghallott a főnököm,és tetszett neki.Így hát megengedte,hogy hetente egyszer lehet egy 5 számos előadásom.Ezt hatalmas lehetőségként fogtam fel,ezért mindig beleadtam apait-anyait abba az 5 zenébe,és sikerem lett.Az ott lévő emberek szerettek hallgatni engem.Ettől függetlenül azért pincérkednem is kellett.
-Isabel a 3-as asztalnál rendeltek még 2 sört vidd ki nekik,gyerünk gyorsan!-utasított a főnököm barátnője,Dina,aki rendszerint csak felvette a rendeléseket a pultnál,de ezeket sosem szállította ki.Állandóan engem küldött be a részeg bulizók közé,amit nagyon utáltam,de megcsináltam és szó nélkül tűrtem az ittas fiatal srácok durva ajánlatait.
-Isabel mozogj már,rengeteg vendégünk van!-mondta Dina mikor visszaértem hozzá.
-Igenis-válaszoltam a szememet forgatva.-Mit hozhatok?-léptem oda a sráchoz aki éppen leült egy székre.A fiú felém fordult és csak ekkor ismertem fel ŐT.
-Shakira!-kiáltott fel az Atletico Madrid csatára nevetve.
Torres és én szomszédok voltunk,mindig együtt játszottunk,,egy oviba jártunk és később a suliba is ugyanabba az osztályba kerültünk.Legjobb barátok voltunk,csak neki engedtem meg,hogy a második nevemen szólítson,ez mindenki más számára tilos volt.Még nagyon,nagyon régen én adtam neki az El Nino becenevet,bár azóta már nem csak én nevezem így.A barátságunknak az jelentette a végét mikor Fernando bekerült az Atletico felnőtt csapatába.Az elköltözése után még 3 évig rendszeresen beszéltünk telefonon,de ezek egyre ritkábbak lettek ahogy bekerült a spanyol válogatottba,annyira elfoglalt volt már,hogy többé nem volt ideje társalogni velem.Ezért először eléggé haragudtam rá,de végül megértettem a miértjét és békében váltunk el.
-Úristen Shakira,de régen láttalak!Mennyit változtál!Nagyon szép lettél!-mondta miközben megölelt.
-Hát...köszönöm,de te se panaszkodhatsz El Nino.Gyönyörű gólt lőttél a hétvégén.
-Nézted a meccset?
-Persze.Na de amúgy mizu a focin kívül?
-Semmi.A boldog párkapcsolatomnak lőttek mikor egy éve Yolanda,a barátnőm elhagyott egy másik pasiért.
-Az gáz!Ennek a Yolandának nincsen esze,hidd el nekem bánni fogja,hogy ezt tette!Tudom most még szar de találni fogsz magadnak egy jobb csajt,aki meg fog becsülni!
-Optimista vagy,mint mindig.Ezt imádom benned!Na de inkább beszéljünk rólad,hogyan állsz a pasikkal?
-Szingli vagyok....megint.Oh ,jaj közeledik Dina !Mit kérsz inni?
-Colát citrommal.
-Gondoltam,már hozom is!
Villám gyorsan készítettem el Fernando italát majd ugyanebben a tempóban szervíroztam is neki.
-Köszönöm.Mikor jár le a munkaidőd?
-Ma sokáig vagyok,fél egyig.
-Értem,de azért még találkozunk ugye?
.-Mindenképp,de most mennem kell,szia!
-Oké,szia!-zárt a karjai közé ismét.
Szomorúan álltam vissza dolgozni,mivel sokkal szívesebben beszélgettem volna inkább Fernandoval...de ezt nem tehettem.Így miközben fel-alá járkálta a rendelésekkel a szórakozó helyen sokszor ránéztem Nandora.Egy ideig egyedül volt,de pár perccel később csatlakozott hozzá pár haverja akikkel jól elbeszélgettek.Az idő 11 felé járt,amikor egyre többen és többen érkeztek a bárba,tehát már nem volt időm Nandot figyelni.Rengeteg felé kellet szaladgálnom ezért nagyon örültem,hogy volt egy szusszanásnyi időm pihenni.Ekkor pillantottam ismét Nando asztala felé,de már üres volt.Nagyot sóhajtva léptem oda,hogy elvigyem Nando poharát,ahogy fölemeltem észrevettem,hogy Fernando nevetségesen sok borravalót hagyott ott az asztalon,sőt még egy kis összehajtogatott fecnit is találtam,amit kíváncsian kezdtem el kibontani."Szóval fél egykor végzel,az nem késő,kint várlak a parkolóban!Fernando"Mosolyogva tettem el a kis lapot és a pénzt,és rettentően vártam már,hogy végre fél egy legyen.A percek viszont borzasztóan lassan teltek,mivel szinte 3 percenként néztem az órámra......Végre mikor már mehettem volna ki Nandohoz Dina odajött hozzám és megkért,hogy maradjak mivel a váltásom,Tom telefonált,hogy kicsit késik.
-Na végre már!-indultam el a kijárat felé mikor belépett Tom
-Mi van ennyire hiányoztam?-kérdezte a szemöldökét húzogatva.
-Te egyáltalán,viszont a szabadidőm igen!-mondtam és már ki is mentem a sötét utcára.
Pár lépést tettem a parkoló felé,de fogalmam sem volt arról,hogy milyen autója van Fernandonak ezért csak álltam és vártam ott mint egy rakás szerencsétlenség.
-Gyere ülj be!-szólt ki Nando a fekete Audijából.
-Oké!-pattantam be a kocsiba.-Hogyhogy megvártál?
-Nem tudom,csak úgy.
-Köszönöm!
Ezután kínos csend támadt.Fernando nem indította be a kocsit, csak maga elé bámult.Valamin nagyon gondolkodott, és beletelt jó sok időbe mire felém fordult, és megszólalt.
- Na, jó igazából azért vártalak meg, mert szeretnék kérni tőled egy óriási szívességet.
- Igazán? Mi lenne az?
- Tudod, meséltem neked Yolandáról.
- Aha.
- Nemrég összefutottam vele, és meghívott engem a barátnőmmel együtt a Barcelona-i nyaralójába a jövő hétre.Két hetet lehetnénk ott, úgy, hogy ők is ott lennének a barátjával..-magyarázta, mire én kérdőn néztem rá.
- Ehhez nekem mi közöm van?
- Annyi, hogy hazudtam Yolandának. Nincs barátnőm, de ezt szégyelltem bevallani. Tehát arra szeretnélek kérni, hogy játszd el a barátnőmet két hétig.Tudom ez nagy kérés, de kérlek, segíts nekem! Ígérem meghálálom.!
Elképedve néztem Fernandora, egyszerűen nem találtam a szavakat.Nem hittem el, hogy ezt tényleg komolyan gondolja.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése